Leírás
Polystichum setiferum ‘Herrenhausen’ – Díszes vesepáfrány
Polystichum setiferum ‘Herrenhausen’ – Díszes vesepáfrány,50-60 cm magas, puha, halványzöld, csipkézett levelei vannak.Levelei puha, halványzöld, csipkézett levelei vannak.A páfrányok fák, cserjék alatti változó árnyékú helyeken, épületek északi oldalán érzik jól magukat. Ellentétben a többi árnyéki évelővel, nem csak elviseli, de kimondottan igényli is az árnyékot.
Mészkerülő növény, legszebben, sovány, humuszos, nyirkos talajba ültetve fejlődik
20-as cserépben
Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk!
https://www.facebook.com/tajkertesz
A fehér tarka kecskerágó egy örökzöld cserje, melynek habitusa szétterülő, magassága legfeljebb az 50-70 cm-t éri el. Ágai a talajon szétterülnek, a jól fejlett növények a gyomnövények növekedését ezzel gátolják. Örökzöld levelei 1-2 centiméteresek, széles tojásdad alakúak. A levelek szegélye fehér színű, mely ősszel kissé rózsaszínessé színeződik.
Közepes vízigényű, különösebb gondozást nem igénylő fajta, mely átlagos kerti talajba való. A félárnyékos fekvésű helyeket kedveli, de naposabb területre ültetve is jól érzi magát, ha rendszeres öntözést kap a nyár során.
A sűrűbb és formásabb lombkorona érdekében tavasszal megmetszhető annak ellenére, hogy lassabb növekedésű, mint a hozzá hasonló – szintén fehér tarka levelű – Variegata fajta.
A repkénykecskerágó, vagy borostyán-kecskerágó (Euonymus fortunei) a kecskerágó-virágúak (Celastrales) rendjébe és a kecskerágófélék (Celastraceae) családjába tartozó faj.
Az Euonymus fortunei latin névben a fajnevet Robert Fortune skót botanikusról kapta.
Előfordulása
A repkénykecskerágó Ázsiában őshonos.[4] A következő országokban és területeken található meg természetes állapotban: Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Japán, Kína, Koreai-félsziget, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnám.
3400 méter tengerszint fölötti magasságban is megél.
Megjelenése
Ez a kecskerágó-faj fás szárú, örökzöld kúszócserje, amely az indák segítségével terjed. A szárából kinövő indák segítségével akár 20 méter hosszúra is megnőhet. Megjelenése és életmódja konvergens evolúciót mutat a borostyánnal. Mint a borostyán esetében, a repkénykecskerágó is fiatal korában ivartalan kúszó életmódot folytat; miután elérte a gazdafa lombkoronáját, és több napfényhez jut, elkezdi életének szaporodó, virágos szakaszát.
Levelei ellipszis alakúak és átellenesek, 2-6 centiméter hosszúak és 1-3 centiméter szélesek. Szélük finoman fogazott. Virágai alig észrevehetők, 5 milliméter átmérőjűek; a virág 4 kis, zöldes-sárga sziromból tevődik össze. A termés halvány zöld, és négy részből áll. A magokat narancsszínű „hús” vesz körül.
