Description
Fagél 120 ml
Fagél 120 ml, Felhasználás: gyümölcsfák, díszfák, szőlő, gyümölcstermő és díszcserjék metszési, vágási, sérülési felületeinek lezárása kórokozók, rágókárosítók kártételének megelőzésére.
A pasztát hígítás nélkül kell a fás növényi részen keletkezett – és előzetesen éles (ún. kacor-) késsel megtisztított – sebzésre (rovarrágás, metszési felület, ágtörés helye, stb.) felvinni ecsettel oly módon, hogy a sebet a paszta teljesen és egyenletesen fedje a seb szélétől kb. 0,51 cm-es sávban a sérülésmentes részt is takarva. A FAGÉL a kezelés helyén rugalmas, szellőző bevonatot képezve tartós védelmet nyújt és megakadályozza a seb utólagos befertőzését. Ehhez a korábbi, már fertőzött sebet előzetesen az élő, egészséges részig vissza kell tisztítani. Egy liter készítmény 4-8 m2 felület egyszeri kezelésére elegendő. A kezelést száraz időben, 0 fok felett lehet elvégezni.
A FAGÉL – OLTVÁNYKEZELŐ PASZTAKÉNT IS KÍVÁLÓ.
A két növényrész összeillesztése után FAGÉLLEL ecsettel bekenjük a felületüket. A paszta megszáradása után rugalmas, gumiszerű gyűrűként rögzíti, védi az oltást. A hatékonyság – megeredés – a 90%-ot is elérheti, ami az oltóviaszoknál nagyon jó eredmény!
A FAGÉL – VADRÁGÁSOK MEGELŐZÉSÉRE ÉS KEZELÉSÉRE IS ALKALMAS.
A veszélyeztetett fák törzsét kenjük be FAGÉLLEL, ez megszáradva lélegző bevonatként a fát nem károsítja, de a vadak / őzek, vaddisznók, stb./ nem szeretik, így a fakéreg lerágásával, sok esetben a fatest letépésével a fát nem tehetik tönkre. A már rágott fakéreg vagy fatörzs pótlására, kezelésére is sikeresen alkalmazható. Önmagában a FAGÉL paszta, vagy finom, szitált fűrészporral összekeverve. Ezzel, nagyobb méretű, mély fa üregeket is bevonhatunk.
Jól összeépül a károsított élőfa anyagával, jelentősen meghosszabbítva annak élettartamát.
Kiszállítás: 200 cm és 40 kg is a szállítás futárszolgálattal történik.
Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk!
https://www.facebook.com/tajkertesz
Támaszok, karók a növények igényeire szabva:
A növénygondozás során sokszor szükség van arra, hogy a növényeket kitámasszuk annak érdekében, hogy a még gyenge növény ne hajoljanak el a saját súlya alatt, illetve, hogy a növekedésük egyenesen felfelé történjen és ne hajoljanak el oldalra.
Mivel mindegyik növény eltérő tulajdonságokkal, méretekkel és igényekkel rendelkezik, ezért alaposan fel kell mérnie, hogy pontosan milyen támasztékokat kell beszereznie az eredményességhez. A nehéz szárral rendelkező növények kitámasztására vastag, magas karókat érdemes venni, melyek elég erősek ahhoz, hogy megtartsák őket.
A dísznövények esetében már nagyobb hangsúly van a dekoratív kinézeten, hiszen jó esély van rá, hogy ezek a növénytámaszok a lakásunkat fogják díszíteni, pl.: a nappaliban. A megfelelő méretű, formájú és kialakítású növénytámaszok használatával biztosítható a növények egészséges , csodás fejlődése.
A bambuszok (Bambuseae) :
a perjefélék családjába tartozó évelő, örökzöld növények
Több mint 1000 fajuk ismert. Fő előfordulási helyük Északkelet-Ázsiától Délkelet-Ázsián át egészen Északkelet-Ausztráliáig terjed.
Ugyan a perjefélék családjába tartoznak, sokan mégis bambuszfaként hivatkoznak rájuk, mivel némely fajuk megfelelő körülmények között akár 20 méternél is magasabbra nő, száruk vastagsága pedig meghaladhatja a 15 centimétert is. Persze nem ez az általános. A legtöbb faj magassága 3 és 10 méter közötti, szárvastagsága pedig 2 és 5 centiméter között van.
A hazánkban is egyre népszerűbb növényeket eredeti élőhelyén nagyon sokrétűen, az élet szinte minden területén hasznosítják, felhasználják
A bambusz felhasználása:
Eladásra kínált bambuszrügyek egy japán bevásárlóközpontban
Az üreges felépítésű, kis súlyú és nagyon hajlékony, rugalmas száraknak köszönhetően az élet szinte minden területén hasznosítható növények. Készíthető belőle kerítés, építési állványzat, kerti vagy akár szobai bútor, de még ékszer is. Japánban íjat is készítenek belőlük, továbbá kb. a 11. században megépített első ágyúk csőanyagául is bambusznádak szolgáltak (ezek a hucsongok). A bambusz szárát alkotó rostokat – a lenhez vagy kenderhez hasonló módon – a textilipar mint szálasanyagot hasznosítja, vagy a vegyipar kinyeri belőlük a cellulózt, és abból viszkózszál készítenek szintén textilipari felhasználásra.
A talajból kibújt fiatal bambuszhajtás, a bambuszrügy a legtöbb faj esetében ehető, az ázsiai konyha egyik kedvelt alapanyaga.
