Description
Madársaláta
Madársaláta
Kis termetű, kora tavaszi salátanövény. Mezei vagy galambbegy saláta néven is ismert. Hidegtűrő. Őszi vetésre, tavaszi hajtatásra, szabadföldi termesztésre egyaránt alkalmas. Víz- és tápanyagigényes.
Vetőmagigény: 2 g/10 nm.
A változtatás jogát fenntartjuk!
Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
https://www.facebook.com/tajkertesz
Kétéves növény, az első évben tőleveleket fejleszt és zömök raktározó főgyökeret. A répatest részben a sziklevelek alatti szárrészből fejlődik. A második évben megjelenik a magszára, amelyen fehér szirmú virágai összetett ernyő virágzatot alkotnak. Szár- és tőlevelei egyaránt szárnyaltak, erősen szabdaltak. Termése ikerkaszat. Nem megfelelő vetőmag esetén első évben is virágozhat.[1Története
Származási helye (géncentruma) Nyugat-Ázsia (a mai Afganisztán és Irán területe). Évszázadok során nemesítették a mai változatokra, azzal a céllal, hogy édesebb legyen, ill. csökkenjen a gyökér fásodása. Első „klasszikus” utalások a gyökér felhasználására az 1. századból valók (Dioszkoridész: De materia medica). Európába a 8. században mórok közvetítésével jutott el az Ibériai-félszigetre, innen terjedt el Észak-Európa felé. A 12. századi andalúziai arab tudós földműves, Ibn al-‘Awwam átfogó művében, a Könyv a mezőgazdaságról (Kitab al-Filaha) említ piros és sárga színű répatesteket. A jelenlegi narancssárga színűre holland kertészek nemesítették a 17. században.
Magyar leírás elsőként 1664-ből származik a sárgarépárról Lippay Jánostól (1606–1666). Tápanyagok A termesztett sárgarépa kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% rostot, 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. A ro
Leírást főleg cellulóz, kisebb r
