Majoranna Rédei kertimag vetőmag

390 Ft

Rédei kertimag Majoranna vetőmag

MAJORANNA
A magyar konyha legrégibb fűszere 30-40 cm magas, dúsan elágazó, egyéves növény. Meleg- és fényigényes.
Felhasználás: Használhatjuk levesekhez, főzelékekhez, különféle húsokhoz, vadételekhez, egyes tésztafélékhez stb. Teája idegnyugtató, köhögéscsillapító, étvágygerjesztő, szélhajtó hatású. A magas vérnyomásúak azonban mérsékelten használják.

Description

Rédei kertimag Majoranna vetőmag

Rédei kertimag Majoranna vetőmag

A magyar konyha legrégibb fűszere. 30-40 cm magas, dúsan elágazó, egyéves növény. Meleg- és fényigényes.

Felhasználás: Használhatjuk levesekhez, főzelékekhez, különféle húsokhoz, vadételekhez, egyes tésztafélékhez stb. Teája idegnyugtató, köhögéscsillapító, étvágygerjesztő, szélhajtó hatású. A magas vérnyomásúak azonban mérsékelten használják!

 

Elérhető többféle méretben és árban.

Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk! 

https://tajkertesz.com/

https://www.facebook.com/tajkertesz

 

A pasztinák (Pastinaca sativa) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó faj, amely a sárgarépával (Daucus carota subsp. sativus) rokon és Európában őshonos gyökérzöldség.

Nemzetségének a típusfaja.

Már az ókorban ismerték, és csak a burgonya érkezése után szorult vissza. Népies nevei: fehérrépa, peszternák, paszternák, olaszrépa, latin nevéből pasztinák, helytelenül édesgyökérnek is nevezik. A gyökér és a mag a petrezselyemhez hasonló ízű, csak kissé édesebb. A levelét nem használják. A petrezselyemnél nagyobb tápértékű, ezért ezt az újra közkedvelt növényt a konzervipar is használja. A 16-22 centiméter hosszú gyökér a petrezselyemnél gazdaságosabb, édeskés, sima felületű és fűszeres ízű.

Előfordulása

A pasztinák csaknem egész Európában és a mérsékelt övi Ázsiában (TörökországKaukázusSzibéria) igen gyakori. Észak-Dél-AmerikábanAfrika déli részén, valamint AusztráliábanÚj-Zélandon és az ázsiai Kínában és Japánban meghonosították ezt az ehető növényfajt.

Megjelenése

A pasztinák kétéves, élesen barázdált és szőrös szárú, 30-100 centiméter magas növény. Szára felálló, és felső részén elágazik. Levelei egyszer, ritkán kétszer szárnyaltak, 3-7 pár levélkéi, melyek mintegy 5 centiméter hosszúak, többé-kevésbé ülők, tojásdad vagy lándzsás alakúak, gyakran karéjosak vagy hasogatottak. Az ernyővirágzat 5-15 sugarú, mintegy 10 centiméter széles, a virágok élénksárgák, a gallér- és gallérkalevelek hiányoznak. Az egész növény erősen sárgarépa-illatú, amit különösen akkor érzünk, ha a leveleket megdörzsöljük. A levél érintése azonban bőrgyulladást okozhat.[1]

Gyógyhatása

Hatóanyagai hasonlóak a petrezselyeméhez, gyökerének főzete vizelethajtó, görcsoldó, vese- és epekő, illetve gyomorbajok esetén jó hatású.