Leírás
Acer negundo ‘Flamingo’ – Flamingó juhar
Az Acer negundo ‘Flamingo’ közepes termetű (10-15 m) fa vagy bokorfa, középerős növekedésű. Jelenlegi mérete: 7.5 literes konténerben, magassága 150/200cm.
Növekedés, alak: A fajnál lényegesen gyengébb növekedésű, kisebb fa, de nagy bokorrá, többtörzsű kis fává is nevelhető. 5-7 m magas, 4-6 m széles, éves növekedése 25 cm. Gömbölyded koronát képez.
Levél: Ezüstfehéren szegélyezett, fiatalon flamingó-rózsaszínű foltokkal díszítő tarka levelű. Ha a vegetációban is visszavágjuk/metszük/csípjük, új hajtásképződéssel folyamatossá tehetjük a fiatal, rendkívül díszítő tarka levelek jelenlétét.
Virág: Sárgászöld színű, kétlaki, áprilisban, lombfakadáskor.
Termés: Szárnyas, a fajnál kicsit apróbb termése fürtökben
Termőhely, igény: Talajigénye csekély: a nedvestől a száraz talajokig sok mindent elvisel. Intenzív lombszínre, színeződésre csak napos fekvésben (esetleg gyenge szórt árnyékban) számíthatunk. Mélyárnyékban visszazöldül.
Felhasználás: Elsősorban kertekbe, parkokba, szoliterként, edényes növényként díszítésre, de utcai sorfának is alkalmas
Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk!
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91rislevel%C5%B1_juhar
Észak-Amerikából származik, az Amerikai Egyesült Államok és a szomszédos országok folyóparti és mocsári élőhelyein széles körben elterjedt Dél-Kanadától Észak-Mexikóig. Változatai megtalálhatók Mexikó hegységeiben, sőt Guatemalában is. Arizonában és Új-Mexikóban számos hegyvidéki vízparti erdőtársulásban uralkodó fafaj. Maine államban, Québec déli részén, Új-Brunswickben, Új-Skóciában, a Prince Edward-szigeten, valamint Washington délkeleti és Oregon keleti részén meghonosodott.
Európába a 17. században került, az első ismert dátum 1688, amikor több más amerikai növénnyel együtt Angliába hozták be. 1690-99 között Hollandiába, Németországba és Lengyelországba is importálták. Oroszországban a 18. század második felében próbálkoztak először Szentpétervár és Moszkva botanikus kertjeiben Amerika déli államaiból származó magok ültetésével, de a palánták elpusztultak. A 19. században Kanadából hozott magokból már sikeresen tudtak fákat nevelni.
Litvániában az 1930-as években kezdték ültetni. 1963-ban itt figyelték meg először, hogy a faj vadon terjeszkedik.
