Leírás
Agrecol Őszi örökzöld műtrágya 1 kg
Az Agrecol Őszi örökzöld műtrágya magas kálium tartalmú amely lassan oldódik. Ezért feltétlenül ősszel kell kiszórni, hogy feloldódva tavaszig eljussanak a talajnak a gyökérzettel átszőtt mélyebb rétegeibe!
Összetétel: S 19 %, Mg O 12 %, K2O 25%
Alkalmazni augusztustól a fagyokig lehetséges.
Felhasználási javaslat: a növény méretétől függően 30-40 g 0,5 m 15 g,
1 m 20-30 g, 2 m felett 60 g/növény.
Kiszórása után alaposan öntözzük be. Gyermekektől elzárva tartandó
Méregjelzés nélküli készítmény. Közegészségügyi szempontból nem veszélyes.
Eredeti zárt csomagolásban száraz, napfénytől védett fagymentes helyen a csomagoláson jelzett időpontig eltartható.
Helytelen használatért felelősséget nem vállalunk!
Származási hely: PL EK műtrágya (610)
Forgalmazó: Táj-Kertész 84 Kft www.tajkertesz.hu
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tr%C3%A1gya
A trágyákat különböző szempontok:
hatásmechanizmusuk,
eredetük;
kémiai összetételük stb.
szerint csoportosíthatjuk.
A hatás mechanizmusa szerint
A közvetlen trágyák szerves, illetve ásványi alkotói olyan, a talajból nem kellő mennyiségben felvehető anyagok, amelyek előnyösen hatnak a termesztett növények fejlődésére. Ezeket két nagy csoportra bontják:
az egyoldalú trágyák hatása pusztán kémiai: ezekből a tápanyagok egyszerűen kioldódnak;
a teljes trágyák nemcsak tápanyagot szolgáltatnak, de fizikai hatásuk is kedvező.
Teljes trágya az istállótrágya, a keveréktrágya, bizonyos esetekben a fekália (emberi ürülék) és a zöldtrágya. Az egyoldalú trágyákat a bennük domináns tápanyagok szerint nevezzük meg. Fő típusaik a nitrogén-, a foszfor- és a káli-trágya.
A közvetett trágyák nem juttatnak a talajba plusz tápanyagokat, de
vagy elősegítik azok kioldódását (a talajban oldhatatlan, illetve a növények számára fel nem vehető formában előforduló tápanyagokat mobilis, felvehető formába alakítják),
vagy a talaj fizikai tulajdonságait, szerkezetét befolyásolják a növény számára kedvezően.
Kémiai összetételük szerint
A szervetlen trágyák (amint ezt nevük is mutatja) gyakorlatilag nem tartalmaznak szerves anyagokat; a talajból hiányzó tápelemeket szervetlen vegyületekkel pótolják. Két nagy csoportjuk:
a természetes szervetlen trágyák olyan kőzetek (pl. mészkő, márga) vagy ásványok (pl. apatit, foszforit), amelyek tápelemei a talajban a növények számára felvehető formába alakulnak. Ez a folyamat többnyire viszonylag lassú, ezért az ilyen szervetlen trágyákból általában nagyobb mennyiséget helyeznek ki, viszont az hosszabb időre ellátja a növényeket a rá jellemző tápelemmel (mészkő, márga: kalcium, apatit, foszforit: foszfor stb.)
a műtrágyák olyan, mesterségesen elállított ásványi sók, amelyekből a tápelemek többnyire könnyen kioldódnak. Műtrágyákkal elsősorban a három makrotápelem: a nitrogén, a foszfor és a kálium utánpótlását biztosítják, de egyúttal a gyártás melléktermékeiként fontos mikrotápelemeket is bejuttatnak velük a talajba.
