Leírás
Cupressocyparis leylandii , Leylandi ciprus 250/300 cm
A Cupressocyparis leylandii ,Leylandi ciprus az egyik legnépszerűbb sövénynövény, mely a leggyorsabban is növekszik.
Népszerűségét annak a jó tulajdonságának köszönheti , hogy igen gyorsan sűrű átláthatatlan sövény készíthető belőle .
Növekedési intenzitására jellemző, hogy képes 1 métert is nőni 1 év alatt. Magassága elérheti a 10-15 m-t is széles kúp alakú ellenálló fajta.
Parkokba szoliterként ültetik. A metszést jól tűri. Évenként 2-3 nyírással gyönyörű, tömör, átláthatatlan sövényt tudunk belőle készíteni. Talajban nem válogatós.
A rendszeres tápanyagutánpótlást viszont gyönyörű buja zöld ágakkal hálálja meg.
Ápolás:
Öntözés: A gyökeresedési idő tavaszi és nyári időszaka alatt alapvetően fontos a napi rendszeres locsolás. Időjárás függvényében az öntözést növeljük vagy csökkentsük. A napokig tartó folyamatos esőzés indokolja csak az öntözés szüneteltetését. A locsolást kora reggel vagy késő este végezzük el. A cserépbe ültetett növényeket minden esetben rendszeresen öntözzük és tápozzuk , mivel a termesztő közeg víz és tápanyag mennyisége igen hamar kiürül. Csapadékszegény télen, enyhe időben locsoljuk meg a töveket, mert sok esetben nem kifagynak, hanem kiszáradnak.
Jelen termékünk 25 literes konténerben kapható 250/300 cm magas.
Jelen termékünk Gls futárszolgálattal mérete miatt nem szállítható!
Elérhető többféle méretben és árban.
Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk!
https://tajkertesz.com/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Leyland-ciprus
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Kialakulását a különböző források rendkívül eltérően írják le. Az egyik szélsőség szerint ez a kétféle örökzöld spontán hibridje, amelyet az 1800-as években telepítettek be Angliába.[4] A másik szélsőség[1] szerint a 19. század végén, Angliában hozták létre tudatos keresztezéssel.
A szakirodalom (Johnson, 2004) szerint a két faj spontán hibridizált, méghozzá több alkalommal, a Brit-szigetek különböző részein. Mint gyakorlatilag minden intergenerikus hibrid, a Leyland-ciprus is terméketlen; csak ivartalanul szaporítható. Ennek megfelelően a különböző időpontokban létrejött hibridek a növény ma ismert kertészeti változatai.
Az egyes változatokat főleg az ágrendszer sűrűsége és a lomb színe alapján különböztetjük meg. Magyarországon főleg lazább, kúpos koronájú, kissé szabálytalan ágrendszerű típusai terjedtek el (Czáka, Rácz).
1. Legelőször valószínűleg ‘Rostrevor’ változata alakult ki, valamikor 1870 körül a névadó Rostrevorban (Észak-Írország, Down megye). Igazából sosem jött divatba, nem különösebben terjedt el, ezért a kevésbé tájékozott források többsége egy több mint másfél évtizeddel későbbi eseményt ad meg első keresztezésként.
2. 1888-ban a powysi Leighton Parkban alakult ki a ‘Haggerston Grey’ fajta (Johnson, 2004), amelyet az ismertetők többsége „alapfajnak” nevez. Egy C. J. Leyland nevű, éles szemű kertépítő lelt rá hat magoncára — ezeket felnevelte és szaporította.[5] Ez a könnyen szaporítható fajta terjedt el először a világon, a fajt pedig Leylandról nevezték el. Szép gyűjteménye látható a Füvészkertben. Annak ellenére, hogy terméketlen, nyáron tömegesen hozza sárga virágport hintő porzós virágait. A jóval kevesebb nőivarú toboz 2 cm-es, barna.
