Leírás
Készletünk napi szinten változik, így a változás jogát fenntartjuk.
Öntözés
Az öntözés a talaj nedvességtartalmának mesterséges úton történő szabályozását, pótlását jelenti. Az öntözést általában száraz területeken, a mezőgazdasági termékek növekedésének előmozdítására, valamint a csapadékszegény időszakokban alkalmazzák. Az öntözésnek további szerepei is vannak a növénytermesztésben, ilyen például a növények védelme a fagy ellen, a gabonatermesztésben a gyomnövények elfojtása, valamint a talaj tömörítésének elősegítése.Az öntözéses gazdálkodással szemben, a közvetlen esőzéseken alapuló gazdálkodást csapadékra épülő mezőgazdaságnak hívjuk. Az öntözést igen gyakran a vízelvezetéssel együtt kezelik, mely a felszíni vagy a felszín alatti vizA szúnyogcsapda úgy működik, hogy a középen található, egy függőlegesen elhelyezett világítótest, amely ultraibolya fényt bocsát ki. Ez jelentős vonzerőt gyakorol a szúnyogokra és a legyekre, amelyek megpróbálják megközelíteni, majd neki ütköznek a fémrácsnak, amely ártalmatlanítja őket és az alsó gyűjtős sarokba hullanak.A készülék által kibocsátott UV fény, az emberi szem számára nem káros. Úgy látja el feladatát, hogy közben semmilyen káros, veszélyes anyagot nem juttat a környezetbe, ezért sem az emberre sem az elő környezetre a feladatán kívül, káros hatást nem fejt ki.ek természetes vagy mesterséges elvezetését jelenti.
Az öntözés fajtái:
Az öntözési rendszereket a víz kiemelésének módja és a mezőgazdasági területre juttatásának mikéntje szerint különböztetjük meg. Az általános cél az, hogy a víz egyenletesen jusson a teljes öntözött területre, vagyis minden növény igényének megfelelően, se túl sok, se túl kevés vizet ne kapjon.
Felületi öntözés
A felületi öntözőrendszerek esetében a víz gravitációs úton áramlik és kerül be a talajba. Változatai: árasztásos, csörgedeztető, sávos csörgedeztető, barázdás, mélybarázdás. Amikor az öntözött terület a művelt földterület teljes vagy csaknem teljes elárasztásával jár, a módszert árasztásos öntözésnek nevezik. A történelem során ez volt a mezőgazdaságilag művelt területek öntözésének legáltalánosabban használt módszere.
Ahol az öntözővíz forrása megengedi, a víz szintjét gátokkal szabályozzák, melyeket általában földdel torlaszolnak el. Ez jól megfigyelhető a teraszos művelésű rizsföldeken, melyeknél az egyes parcellák vízszintjét gátakkal külön-külön szabályozzák. Bizonyos esetekben emberi vagy állati erővel emelik, szivattyúzzák a vizet magasabb területekre.
Lokalizált öntözés
A lokalizált öntözőrendszereknél a víz kisnyomású csőhálózaton jut el az öntözés helyére, közvetlenül a növényekhez. Ebbe a kategóriába tartozik a csepegtető öntözés, a mikroszórós öntözés.
Csepegtető öntözés
A csepegtető öntözés során – mint arra neve is utal – a víz cseppenként jut el, közvetlenül a növények gyökeréhez. Vízfelhasználás szempontjából valószínűleg ez a leghatékonyabb öntözési módszer, mivel a párolgási és lefolyási veszteség minimális. Napjaink korszerű mezőgazdasági technológiáiban a csepegtető öntözést talajtakarással,mulcsozással együtt is alkalmazzák, továbbá a műtrágya kijuttatására is használhatják. A csepegtető öntözést emellett gyakran használják üvegházak és házi kertek öntözése céljából is. Ennek oka általában az, hogy a csepegtető rendszer könnyen beállítható egyes növények eltérő vízigényének kiszolgálására is. A kertek öntözéséhez csepegtető öntöző készletek vásárolhatóak, amelyeknek része az időzítő, a tömlő és az adagoló. Virágcserepek, virágágyások öntözéséhez speciális 4 milliméter átmérőjű tömlőket használnak. Az ilyen rendszerek gyakran látnak el vízzel cserjefelületeket és sövényeket, konyhakerteket és zöldségeskerteket.
Esőszerű (vagy esőztető) öntözés