Leírás
Euonymus japonicus ‘Aureomarginatus’ – Japán kecskerágó
A Euonymus japonicus ‘Aureomarginatus’ – Japán kecskerágó kifejlett korában 1-2 méter magas felálló ágrendszerrel és sűrűn bokros örökzöld cserje.Fényes levelei sötétzöldek, melyek széleit aranysárga sáv ékesíti.Termése csodaszép rózsaszínű.Gyors növekedése miatt nagyobb kertekbe javasolt, ahol van bőven helye terjeszkedni.Napos, félárnyékos, kissé párás helyet kedveli. Átlagos vízigényű. Fiatalon kissé fagyérzékeny, a hidegebb helyeken védekezzünk téli takarással.A sűrűbb és formásabb lombkorona érdekében tavasszal megmetszhető.
Ültethetjük szoliterként vagy nyírott sövényként, de edényes növényként is jól érzi magát.
Elérhető többféle méretben és árban.
Euonymus japonicus ‘Aureomarginatus’ magassága kb.50 cm
Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk!
https://www.facebook.com/tajkertesz
A fehér tarka kecskerágó egy örökzöld cserje, melynek habitusa szétterülő, magassága legfeljebb az 50-70 cm-t éri el. Ágai a talajon szétterülnek, a jól fejlett növények a gyomnövények növekedését ezzel gátolják. Örökzöld levelei 1-2 centiméteresek, széles tojásdad alakúak. A levelek szegélye fehér színű, mely ősszel kissé rózsaszínessé színeződik.
Közepes vízigényű, különösebb gondozást nem igénylő fajta, mely átlagos kerti talajba való. A félárnyékos fekvésű helyeket kedveli, de naposabb területre ültetve is jól érzi magát, ha rendszeres öntözést kap a nyár során.
A sűrűbb és formásabb lombkorona érdekében tavasszal megmetszhető annak ellenére, hogy lassabb növekedésű, mint a hozzá hasonló – szintén fehér tarka levelű – Variegata fajta.
A repkénykecskerágó, vagy borostyán-kecskerágó (Euonymus fortunei) a kecskerágó-virágúak (Celastrales) rendjébe és a kecskerágófélék (Celastraceae) családjába tartozó faj.
Az Euonymus fortunei latin névben a fajnevet Robert Fortune skót botanikusról kapta.
Előfordulása
A repkénykecskerágó Ázsiában őshonos.[4] A következő országokban és területeken található meg természetes állapotban: Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Japán, Kína, Koreai-félsziget, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnám.
3400 méter tengerszint fölötti magasságban is megél.
Megjelenése
Ez a kecskerágó-faj fás szárú, örökzöld kúszócserje, amely az indák segítségével terjed. A szárából kinövő indák segítségével akár 20 méter hosszúra is megnőhet. Megjelenése és életmódja konvergens evolúciót mutat a borostyánnal. Mint a borostyán esetében, a repkénykecskerágó is fiatal korában ivartalan kúszó életmódot folytat; miután elérte a gazdafa lombkoronáját, és több napfényhez jut, elkezdi életének szaporodó, virágos szakaszát.
Levelei ellipszis alakúak és átellenesek, 2-6 centiméter hosszúak és 1-3 centiméter szélesek. Szélük finoman fogazott. Virágai alig észrevehetők, 5 milliméter átmérőjűek; a virág 4 kis, zöldes-sárga sziromból tevődik össze. A termés halvány zöld, és négy részből áll. A magokat narancsszínű „hús” vesz körül.
