Leírás

A műtrágyázás hatásai

A köznyelvben gyakran keverik a műtrágyákat a növényvédő szerekkel. Azonban a műtrágya nem természetidegen anyag. A műtrágyázással olyan vegyi anyagok nem kerülnek a talajba, amik már eleve nem lennének jelen. Ugyanazon fontos tápionokat tartalmazza, melyeket a talaj- és a szerves trágyák is szolgáltatnak. Tehát megfelelően alkalmazva a műtrágyák csak minimális káros hatással vannak a környezetre nézve. Sőt, amennyiben ténylegesen a talaj hiányosságait pótolják, illetve a talajhibákat orvosolják (tápelem-arányok és aránytalanságok megszüntetése, túlzott savasság vagy lúgosság tompítása stb.), úgy alkalmazásukkal egészségesebb talaj, talajélet, növényzet, állati és emberi közösségek jöhetnek létre az addig terméketlen földeken.

A megművelt területek megnövekedett termelékenysége lehetővé teszi az erdők és rétek természetes állapotban való megőrzését, nem kell újabb szűz területeket bevonni a mezőgazdaságba. Tehát a helyes elveken nyugvó műtrágyázás jótékony hatással lehet a környezetre, ugyanis védi és javítja azt, hiszen a növényzet oxigéntermelésével hozzájárul a légkör fenntartásához, így csökkentve az üvegházhatást. A talaj szervesanyag-tartalma is megnövekszik a nagyobb mennyiségű tarló- és szármaradvány talajba jutása révén. A talajeróziót csökkenti az egészséges növényzet aktív gyökérzete révén, és a talajban természetesen előforduló, illetve kijuttatott tápanyagokat is jobban hasznosítja, korlátozva a tápanyagok talajmenti vizekbe jutását.

A műtrágyázás szezonja

A nitrogén tartalmú műtrágyák fő szezonja a tavaszi időszak. Hiszen kisebb mennyiséget használnak ősszel a vetések alá alaptrágyaként, azonban a gondos gazdák a komposzt érleléséhez egész évben, ősszel pedig szalmás istállótrágya, zöldtrágya illetve egyéb szerves anyag bedolgozásával egyidejűleg is alkalmazzák a humifikálódás elősegítésére.

Kiszerelés : 1 L