Juniperus communis ‘Greenmantle’ Terülő boróka ‘Greenmantle’

Leírás

Juniperus communis ‘Greenmantle’ Terülő boróka ‘Greenmantle’

Juniperus communis ‘Greenmantle’ Terülő boróka ‘Greenmantle’

Átmérője kb. 1,5 méter lesz. Sűrű, dús, puha lombú örökzöld. Talajtakarás mellett, sziklakertekbe is ajánlott ültetése. Ápolási tanácsok: amit örökzöldeknél mindig tartsunk szem előtt az a megfelelő és elegendő öntözésük. A legyengült növény nem csak csúnya látvány, hanem a betegségekre is fogékonyabb. Félárnyékos helyre is tehető.

kb. 15 cm magas de terülő

Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk! 

https://tajkertesz.com/

https://www.facebook.com/tajkertesz

Előfordulása[szerkesztés]

A Himalája északnyugati részétől Kína északi és nyugati területeiig honos. A magashegységekben 4000 m magasra is felhatolhat.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Termőhelyétől függően kúszó bokor vagy legfeljebb 10 m magas kis fa. Szürkésbarna kérge szalagokban leválik. Ágvégei bókolnak: a talajon kúsznak vagy lecsüngenek.

Hármasával növő, 3–5 mm hosszú, szúrós tűleveleinek színe fehéresen hamvas, a fonákuk zöld. 4–8 mm átmérőjű, ovális tobozbogyói feketések.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Kétlaki növény. Szinte bármilyen talajon megél; magashegyi fajként a hideget és a szárazságot is jól tűri, de igazán szépen csak párás, nyáron csapadékos helyeken fejlődik.

Elszáradt tűlevelei sokáig a növényen maradnak.

Alfajok, változatok[szerkesztés]

Az alapfaj Magyarországon alig ismert (Józsa).

J. squamata ‘Meyeri’ — a legismertebb (ősi kínai) kertészeti változat. A 20. század elején került át Kínából Európába; 1914 óta jegyzik. Felálló ágvégű, szabálytalan bokra 2–4 m magasra nő. Fiatalon koronája kúpos, lombja sűrű, sötét acélkék és szürkéskék között változó. Idősebb korában szabálytalanul elágazik, és az alja kiritkul. Vörösesbarna kérge rostos, papírszerű csíkokban válik le. Ágairól a törpehajtások sűrűn lecsüngenek. Sűrűn, hegyesszögben elálló, 8 mm hosszú tűlevelei szúrósak; a törzs felőli oldalukat kékeszöld csík díszíti. Nyáron célszerű öntözni. Metszeni május végén célszerű. Főleg fiatal korában szép, mivel az idősebb példányok az elöregedett, vöröses tűlevelek miatt (különösen száraz környezetben) pusztuló benyomást keltenek. Ez megifjítással (alapos visszametszéssel) megelőzhető.

J. squamata ‘Blue Star’ — a ‘Meyeri’ kultúrváltozat mutációjaként jött létre. Lassan növő, elheverő fajta. Kis termetű, 1 m-nél kifejletten is alig magasabb, és szélessége sem több 1,5 m-nél. Acélkék bokra szabálytalan félgömb alakú, tömött. Apró, hirtelen kihegyesedő, szúrós tűlevelei kékeszöldek, a fonákuk hamvaskék. Semleges vagy enyhén savanyú talajon szépen fejlődik. Párás levegőre van szüksége, a tartós szárazságot nem tűri.

J. squamata ‘Blue Carpet’ —