Leírás
Parthenocissus tricuspidata ‘Veitchii’ – Repkényszőlő, vadszőlő
A Parthenocissus tricuspidata ‘Veitchii’ – Repkényszőlő, vadszőlő egy igen gyorsan nővő dekoratív futó növény, mely falak, kerítések, támfalak befuttatására alkalmas.
Hajtásai tapadókorongokkal kapaszkodnak a befuttatandó felületre. 20-25 m magasságig is képes felfutni. Őszi lombszíne csodás narancssárga és skarlátvörös színben pompázik. A rendszeres öntözést és a tápanyagutánpótlást meghálálja.
Jelen termékünk 9×9 cm-es kockacserépben kapható és körülbelül 70 cm magas.
Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk!
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_vadsz%C5%91l%C5%91
Előfordulása[szerkesztés]
A közönséges vadszőlő eredeti előfordulási területe Észak– és Közép-Amerika, valamint a Karib-térség. Az Amerikai Egyesült Államokban (Alabama, Illinois, Kentucky, Tennessee és Vermont), Mexikóban, Guatemalában és Salvadorban őshonos. Feltehetően a 18. század végén, dísznövényként hozták be Európába és Ázsiába, ahol meghódította a következő országokat és térségeket: Albánia, Algéria, Ausztria, Colorado, az egykori Csehszlovákia, Görögország, Hollandia, Kazahsztán, Kína keleti fele, Koreai-félsziget, Nagy-Britannia és Németország. A 20. század elején Németországban és Ausztriában már általánosan elterjedt. Magyarországon az 1960-as években vadult ki a kertekből és mára az egész országban megtalálható inváziós faj; főleg a folyók árterein és ligeterdeiben gyakori. Manapság az afrikai Ruandában is jelen van.
Megjelenése[szerkesztés]
Lombhullató, elfásult indás évelő kúszócserje, amely 20-30 méter hosszúra nő meg. A levele egy levélnyélből és öt levélkéből tevődik össze. Hajtásai fiatalon sima kérgűek, kopaszok, paraszemölcsösek, idős korban a kéreg felrepedezik rajtuk, de nem válik le. A hajtások három-ötágú, erősen kunkorodó kacsokkal kapaszkodnak a fatörzsekbe, falakba, sziklákba. A levél kortól és élőhelyminőségtől függően általában 3-20 centiméter átmérőjű, de néha 30 centiméter átmérőjű is lehet. A levélkék 5–12 centiméter hosszúak, 2-4,5 centiméter szélesek, durván fűrészes szélűek, hegyes csúcsúak. Nyár közepén virágzik. Az alig látszó, apró, nem feltűnő, kétivarú virágai bugavirágzatot alkotnak. A csésze alig felismerhető, a kis zöldessárga szirmok szétterülnek, a diszkusz összenő a kétrekeszű magház aljával, a bibeszál rövid és zömök. Bőven terem nektárt, ezért a rovarok szívesen látogatják. Virágai zöldesek és fürtökben lógnak. Az 5-7 milliméter átmérőjű termése liláskék színű, az ember számára mérgező, benne 3–4 mag található.
