Pompás papagájvirág (Strelitzia reginae)

30 500 Ft

Pompás papagájvirág (Strelitzia reginae)

Leírás

Pompás papagájvirág (Strelitzia reginae)

 

Pompás papagájvirág (Strelitzia reginae),hosszú életű erőteljes fejlődésű növény. Gyökere húsos, lédús, 4-6 cm átmérőjű. Kiültetve az altalajba is mélyen behatól és messzire terjed.

A húsos gyökerek átültetéskor könnyen törnek, ezért lehetőleg gyakran ne ültessük át, mert ezt követően visszaesnek.(szabadföld)

A papagájvirág tápanyagigényes növény, ezért folyamatosan trágyázzuk, tápoldatozzuk. A tő elágazó, rövid ízközű, egy-egy elágazáson 5-6 levél fejlődik.

Egy idősebb, kifejlett tövön 6-8 elágazás is lehet. Levélnyele hosszú. A tipikus levéllemez 50-60 cm hosszúságú, vállban 20 cm széles, a csúcsi része elkeskenyedő. A levelei 6-8 évig is élnek.

A virágok virágzatban egyesülnek. A virágzatot egy 70-100 cm hosszú, hengeres, szárszerű képlet tartja, amely tulajdonképpen a levélhüvely. Csúcsán elhajlik, és csónakszerű, buroklevelet képez. Ez kinyílás elött a virágzatot védi, kinyílás után pedig tartja.

A buroklevelekben fejlődnek ki a virágok (5-6, esetleg több). Egyenként, egymás után nyílnak, és derékszögű, meghajlított állapotukból egyenesednek ki.
Egy-egy virágszár megtermékenyítés után legfeljebb 2-3 magtokot nevel.

A papagájvirág virágzási ideje hosszú, elhúzódó. Nálunk növényházban egy ősz-tél eleji és egy tavasz-nyár eleji virágzási periódus alakul ki. Minden új virágzat megjelenése elött egy új levélnek is meg kell jelennie.

kb. 100 cm

 

Készletünk napi szinten változik így a változás jogát fenntartjuk.

 

https://tajkertesz.com/

https://www.facebook.com/tajkertesz

bazsarózsa (Paeonia) a bazsarózsafélék (Paeoniaceae) családjába tartozó növénynemzetség, melyet korábban a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába soroltak. A nemzetség további nevei: peónia,[1] bazsarózsacserje.[1] Kb. 33 faj Eurázsiában, egy pedig Észak-Amerikában honos.
A bazsarózsák nem közeli rokonaik a rózsáknak (Rosa spp.), nevükben a rózsa szót az azokéhoz hasonló virágaikról kaphatták.
Bazsarózsának nevezik egyrészt a Paeonia nemzetséget, másrészt a kerti bazsarózsa leggyakrabban termesztett fajtáját, a pünkösdirózsát (Paeonia officinalis subsp. officinalis cv. Rubra plena) is.[1]
Többségében lombhullató lágy szárú fajok, de vannak cserje termetűek is, ez utóbbiak mind Kínában élnek. Leveleik szórt állásúak, páratlanul szárnyasan összetettek. Virágaik általában magányosan állnak, nagyok, fehér, sárga, rózsaszín, piros vagy lilás színűek. Termése a hasi oldalon felnyíló tüsző, magja nagy, piros vagy fekete.[
A bazsarózsa vagy peonia napfénykedvelő növény, ezért olyan helyre ültessük a kertben, ahol egész nap, de minimum 8 órán át süti a nap. Tápanyagban gazdag talajban fejlődik a legjobban és előnyben részesíti a gyengén meszes talajokat.  Tehát jó szerkezetű, humuszban gazdag talajban, napos helyen virágzik a legszebben.

Érdekelhetnek még…