A babfajtákat csoportosíthatjuk:
– növekedés szerint: bokorbabok, karós (futó) babok,
– hüvelyek színe szerint: sárgahüvelyű, zöldhüvelyűk
– hüvelyek keresztmetszete szerint: kerek (a nagyon vékony 7-8 mm átmérőjű „ceruzabab”), ovális, lapos,
– felhasználás szerint: zöldbab, kifejtő- és szárazbab.

A bab nagyon meleg- és fényigényes növény, csak április végétől vethető, amikor már 10 °C fölé emelkedett a talaj hőmérséklete. A bokorbabokat vethetjük másodnövényként is a kora tavaszi zöldségfélék után, egészen június végéig. A bab gyenge tápanyagfogyasztó növény, a gyökerein lévő baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét. Virágzás idején nagy a vízigénye. Szárazságban főként a karósbab ledobhatja a virágait.
Jó szomszédja: a káposztafélék, uborka, zeller, burgonya. Ne kerüljön hagyma, fokhagyma vagy borsó közelébe.
Tipp:
1. vessünk borsfüvet a bokorbab közé, így elkerülik a fekete levéltetvek.
2. Fagyasztás előtt a zöldbabot és a kifejtőbabot blansírozzuk, vagyis pár percig főzzük, majd hideg vízzel leöblítjük. Végül hagyjuk a vizet jól lecsepegni róla és ez után tehetjük zacskóba, majd a fagyasztóba. Blansírozással a zöldség sokáig tárolható a mélyhűtőben. A forró vízben ugyanis megsemmisülnek azok az enzimek, amelyek megtámadnák a vitaminokat, ásványi anyagokat.
3. A szárazbabnak való babot teljes éréskor (augusztus-szeptember) szedjük és 48 órára a mélyhűtőbe helyezzük zsizsiktelenítésre.