Leírás
Rubus idaeus ’Meeker’ , fénylőpiros málna
A Rubus idaeus ’Meeker’ középérésű június-július, fénylőpiros színű, kiváló ízű málna. Erős növekedésű , hosszan érő, ellenálló fajta.
Magyarországon őshonos, földalatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas.
Májustól virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak.
Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról.
Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik.
Elérhető többféle méretben és árban.
Jelen termékünk 3 literes konténerben kapható és 60/80 cm magas.
Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk!
https://tajkertesz.com/
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1lna
A latin Rubus idaeus név visszavezethető Pedaniosz Dioszkoridész i. sz. 50-68 között keletkezett De materia medica[3] c. művére, de lehetséges, hogy a görög orvostól, Krateuastól származik (kb. i. e. 100)[4] Caius Plinius Caecilius Naturalis historia (kb. i. sz. 77.) c. művében két helyen is említi a növényt és azt írja, hogy a görögök „Idaeus rubus“ néven ismerik,[5] mert csak Idában terem.[6] A fajta neve valószínűleg a Troászban (ma Törökország területén) lévő Ida-hegységről kapta a nevét, mert csak ez a hegység fekszik a málna előfordulási területén, miközben a Krétában található, Idának is nevezett Psziloritisz-hegység széles körzetében a faj hiányzik.[7]
A vad málna Európa mérsékelt övi részében a boreális zónáig és Nyugat-Szibériáig előfordul. A mediterrán zónában dél felé haladva megjelenése egyre ritkább, és a hegységben a montán övtől a szubalpin régiókhoz kötődik. Az Alpokban 2000 m magasságig megtalálható. Telepítették továbbá Észak-Amerika keleti részén, Grönlandon és Új-Zélandon is.
A málna pionír élőlényként megjelenik fátlanított terepen. Félárnyékos fekvésű, nitrátgazdag talajban tenyészik, például magas páratartalmú és hűvös nyári hőmérsékletű tisztásokon és erdőszéleken. A málna nem tűri a talajvizet, mert érzékeny a gyökerek megbetegedéseire.[8]
