Leírás
Sárgarépa Amsterdam 4g-os kiszerelésben
A Sárgarépa Amsterdam 4g-os kiszerelésben főként friss fogyasztásra alkalmas, de későbbi vetéssel tárolható is.
Középkorai tenyész idejű szabadföldi fajta, korai és másodvetésre is alkalmas. A gyökér hengeres, tompa végű, félhosszú.
Elérhető többféle méretben és árban.
Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk!
https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rgar%C3%A9pa
Leírás:
Kétéves növény, az első évben tőleveleket fejleszt és zömök raktározó főgyökeret. A répatest részben a sziklevelek alatti szárrészből fejlődik. A második évben megjelenik a magszára, amelyen fehér szirmú virágai összetett ernyő virágzatot alkotnak. Szár- és tőlevelei egyaránt szárnyaltak, erősen szabdaltak. Termése ikerkaszat. Nem megfelelő vetőmag esetén első évben is virágozhat.[1]
Története
Származási helye (géncentruma) Nyugat-Ázsia (a mai Afganisztán és Irán területe). Évszázadok során nemesítették a mai változatokra, azzal a céllal, hogy édesebb legyen, ill. csökkenjen a gyökér fásodása.
Első „klasszikus” utalások a gyökér felhasználására az 1. századból valók (Dioszkoridész: De materia medica). Európába a 8. században mórok közvetítésével jutott el az Ibériai-félszigetre, innen terjedt el Észak-Európa felé. A 12. századi andalúziai arab tudós földműves, Ibn al-‘Awwam átfogó művében, a Könyv a mezőgazdaságról (Kitab al-Filaha) említ piros és sárga színű répatesteket. A jelenlegi narancssárga színűre holland kertészek nemesítették a 17. században.
Magyar leírás elsőként 1664-ből származik a sárgarépárról Lippay Jánostól (1606–1666).
Tápanyagok
A termesztett sárgarépa kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% rostot, 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. A rost főleg cellulóz, kisebb részben hemicellulóz és lignin. Elhanyagolható mennyiségben tartalmaz keményítőt.A zöldség íze főként a glutaminsavnak és a többi szabad aminosavnak köszönhető. Más savakat nyomokban tartalmaz, ilyenek a borostyánkősav, α-ketoglutársav, tejsav és glikolsav (gyümölcssav); a fő fenolos sav a kávésav.
Narancssárga színének okozója a β-karotin, kisebb mennyiségben α- és γ-karotinok. Az α- és β-karotin részben átalakul A-vitaminná az emberi szervezetben.
