Leírás
Symphoricarpos x chenaultii ‘Hancock’ – Kislevelű hóbogyó
Symphoricarpos x chenaultii ‘Hancock’ – Kislevelű hóbogyó , 30-60 cm magas, talajtakaró cserje. Szívós cserje, jól alkalmazkodik a nem túl ideális körülményekhez is.Dúsan fejlődő, nem túl magas cserje. Kiváló talajtakaró. Kb. 30-60 cm magas, és 150-300 cm szélesre terjed.Nyár végén apró, jelentéktelen virágai nyílnak. Sötét-rózsaszín, bogyós termése van, melyek a fénytől elzárt oldalon gyakran foltosak maradnak, ezért hívják pettyes hóbogyónak is. Enyhén mérgező!Napos, vagy félárnyékos helyet szereti, de az árnyékot is elviseli. Tápanyagdús talajt szereti, de nem túlzottan száraz talajban is életképes.
kb. 60-70 cm
Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk!
https://www.facebook.com/tajkertesz
A komposztálás a kertművelésben régóta ismert és alkalmazott módszer. A komposztálódás egy olyan biológiai folyamat, amely a szerveshulladékok, melléktermékek anyagait jelentős részben humuszszerű anyaggá alakítja át. A lezajló folyamat biológiai oxidáció, valamint földlakó élőlények tevékenysége, mely a szerves anyagokat lebontja. A komposztálódás a levegő oxigénjével történik, tehát aerob folyamat (korhadás), szemben az anaerob rothadással. A komposztálással keletkező anyagok: széndioxid, valamint ásványi sók, melyek trágyaként használhatók. A folyamat során részben humusz is keletkezik. A kiinduló anyag pl. háztartási hulladék esetén kb. 30% szervesanyagtartalommal rendelkezik, a végtermék komposzt kb. 20% szervesanyagtartalmú. Ezért kedvezőbb az égetésnél, mert széntárolási kapacitással rendelkezik.
Komposztnak nevezzük a komposztálásból származó, szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett. Más szervesanyag-bomlási folyamatokban a bomlástermékek hasonló részét szintén humusznak nevezzük
-
Japán gyöngyvessző (S. japonica)
Az előző fajhoz hasonló, de valamivel magasabbra nő és kisebb virágzatú. Levelei alul, az erek mentén enyhén szőrözöttek. Hazája Japán. Fajtái közül a sötétvörös ‘Atrosanguinea’, illetve a hasonlóan sötét színű ‘Ruberrima’, valamint a törpe növekedésű , világos rózsaszínű ‘Little Princess’ terjedt el. Nyugat-Európai divatnövény a ‘Shirobana’ fajta, amely virágai részben fehérek, részben rózsaszínűek illetve pirosak.
-
Fűzlevelű gyöngyvessző (S. salicifolia)
Felálló ágú, 1,5 m magas, tarackokkal terjedő terebélyes cserje. Rózsaszín virágai június-júliusban nyílnak. Délkelet-Európától Japánig nagy területeken őshonos, nálunk a Nyugat-Dunántúlon lápos, vizes területeken, savanyú talajon él vadon. Természetes állományai hazánkban védettek. előfordulása: Belső-Somogy. Erősen mészérzékeny, meszes talajon csak közvetlenül a víz mellé, mészben szegény talajon is telepíthető.
-
S. billiardii (S. douglasii x S. salicifolia)
Az előző fajtól valamivel tartósabb és gazdagabb virágzásával, szürkészölden molyhos levélfonákával és jobb mésztűrésével különbözik. elsősorban az ország nyugati részein és a Nyírségben telepítik széles körben. A gyöngyvesszők szaporítása fás dugványozással történik, a gyengébb növekedésű fajokat általában nyár eleji zölddugványozással szaporítják.
