Szabadgyökerű szőlő oltványok Dunav

990 Ft

A Szabadgyökerű szőlő oltványok között a Dunav  bogyója sötétpiros, megnyúlt-ovális, érési ideje augusztus 20 körül.

Hosszúsága kb.40 mm, szélessége 25 mm. Igen tetszetős. Héja közép-vastag.

Fürtje vállas, tömege 45- 65 dkg. Nem ritka az 1 kg-os fürtje sem.

Bőtermő.

Erős növésű, vesszői minden évben teljes hosszúságukban beérnek.

Peronoszpórával és lisztharmattal szemben mérsékelten fogékony.

Leírás

Szabadgyökerű szőlő oltványok Dunav

A Szabadgyökerű szőlő oltványok között a Dunav  bogyója sötétpiros, megnyúlt-ovális, érési ideje augusztus 20 körül.

Hosszúsága kb.40 mm, szélessége 25 mm. Igen tetszetős. Héja közép-vastag.

Fürtje vállas, tömege 45- 65 dkg. Nem ritka az 1 kg-os fürtje sem.

Bőtermő.

Erős növésű, vesszői minden évben teljes hosszúságukban beérnek.

Peronoszpórával és lisztharmattal szemben mérsékelten fogékony.

 

Jelen termékünk szabadgyökerű kiszerelésű , így a növényt nedvesen tartó közeggel küldjük , és javasoljuk mihamarabbi elültetését.

Az ültetéshez használjon marhatrágyát, vagy  Agrecol tápot.

A telepítéshez optimális időpont is október 20. után kezdődik, és tart egészen addig, amíg a talaj át nem fagy, így akár -enyhe idő esetén- decemberben is ültethet.

Tehát Ön nem marad le semmiről, sőt a legjobb időpontban tudja elültetni a nyugalmi állapotban lévő gyümölcstermőket, így biztosítva a legjobb eredést.

Elérhető többféle méretben és árban.

Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk! 

https://tajkertesz.com/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%91l%C5%91

szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúakterméseik fürtökben helyezkednek el és levelük általában tenyeresen összetett. Magyarország területén több mint ezer éve termesztenek bortermő szőlőt, a honfoglaló magyarok az akkori Dunántúlon már virágzó szőlőművelést találtak.
A szőlő hazánkban jóformán mindenütt megterem. Telepíteni elsősorban ott érdemes, ahol sok a napfény, tápanyagban gazdag a talaj.
A szőlőnövény részei (gyökérzet, tőke, vessző)
A szőlő gyökérzete mélyen hatol a talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A gyökérzet nagy része általában a forgatás mélységében helyezkedik el, de egyes gyökérrészek sokkal mélyebbre jutnak a talajszerkezet függvényében. Magas talajvízszintű (alföldi) szőlőkben, gyakran csak 1-2 méterre lévő talajvízszintig, kötött talajon, vagy mélyrétegű homoktalajon – ha kőpad nem akadályozza – 12-13 méterig is lehatol. Oldalirányú gyökerek 6-8 méter távolságig is terjedhetnek.[5]

Szőlőlevelek

A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a szőlőtőke. A tőkéből hajtanak ki a vesszők, melyeken levélkacsvirágzat, majd termés fejlődik.
Minden szőlőfürtön több szőlőszem található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág termőjéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús gyümölcshús van. Ebben ülnek a magvak. Az ilyen termés a bogyótermés.
A friss szőlőt gyümölcsként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú csemegeszőlők. Fürtjei jól bírják a szállítást és a tárolást. Ezzel szemben a borszőlők vékony héjúak, lédúsak és sok cukrot tartalmaznak.
Hazai bor- és csemegeszőlő fajtáinknak egyik őse a ligeti szőlő, mely főként Délkelet-Európából származik.

Érdekelhetnek még…