Szabadgyökerű szőlő oltványok Sába királynője

Leírás

Szabadgyökerű szőlő oltványok Sába királynője

A Szabadgyökerű szőlő oltványok Sába királynője hazai nemesítés mely magnélküli, muskotályos ízű szőlő különlegesség.

Fehér bogyói rendkívül ízletesek, ropogósak, közepes méretűek. Fürtje igen nagy, tömött, bőtermő. Tőkéje erős növekedésű, lugasnak is kiváló.

Augusztus végén -szeptember elején érik. Aszalva mazsola készíthető belőle.

Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk! 

https://tajkertesz.com/

https://www.facebook.com/tajkertesz

A szőlőnövény részei (gyökérzet, tőke, vessző)

A szőlő gyökérzete mélyen hatol a talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A gyökérzet nagy része általában a forgatás mélységében helyezkedik el, de egyes gyökérrészek sokkal mélyebbre jutnak a talajszerkezet függvényében. Magas talajvízszintű (alföldi) szőlőkben, gyakran csak 1-2 méterre lévő talajvízszintig, kötött talajon, vagy mélyrétegű homoktalajon – ha kőpad nem akadályozza – 12-13 méterig is lehatol. Oldalirányú gyökerek 6-8 méter távolságig is terjedhetnek.^[5]

A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a szőlőtőke. A tőkéből hajtanak ki a vesszők, melyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik.

Minden szőlőfürtön több szőlőszem található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág termőjéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús gyümölcshús van. Ebben ülnek a magvak. Az ilyen termés a bogyótermés.

A friss szőlőt gyümölcsként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú csemegeszőlők. Fürtjei jól bírják a szállítást és a tárolást. Ezzel szemben a borszőlők vékony héjúak, lédúsak és sok cukrot tartalmaznak.

Hazai bor- és csemegeszőlő fajtáinknak egyik őse a ligeti szőlő, mely főként Délkelet-Európából származik.