Tamarix tetranda , korai tamariska

A Tamarix tetranda , korai tamariska 3 m magas laza ágrendszerű bókoló cserje.

Levelei kis  pikkelyszerűek. Virágai a vesszőkön kis füzérekben április májusban nyílnak.

Napos helyre ültessük , talajban nem válogatós.

Jó várostűrő fajta ,és kitűnő sövényt is képezhetünk belőle.

Leírás

Tamarix tetranda , korai tamariska

A Tamarix tetranda , korai tamariska 3 m magas laza ágrendszerű bókoló cserje.

Levelei kis  pikkelyszerűek. Virágai a vesszőkön kis füzérekben április májusban nyílnak.

Napos helyre ültessük , talajban nem válogatós.

Jó várostűrő fajta ,és kitűnő sövényt is képezhetünk belőle.

2 l-es cserépben  40/80 cm 

Készletünk napi szinten változik, ezért kérjük, érdeklődjön személyesen, telefonon vagy email-en.
A változtatás jogát fenntartjuk! 

https://tajkertesz.com/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tamariska

tamariska tavasszal virágzó, igénytelen, szárazságtűrő nagyra növő díszcserje, vagy kisebb fa. Rózsaszín virágai májusban a vesszők teljes hosszában rövid ál füzérekben nyílnak. Lombja igen későn, a májusi virágzáskor kezd hajtani!

Későn kihajtó növény. Tavaszi kihajtására április közepétől számítsunk. A mérsékelt és szubtrópusi égöv találkozásánál, száraz, homokos, köves vagy szikes homokos területeken honos.
Lombja igen későn, a májusi virágzáskor kezd hajtani!
Lombozata, nagyon mutatós, sűrű és puha toll-szerű, élénkzöld színűek, vesszői sötét vörösesbarnák, majdnem feketék.
Magassága: 3-5 méter.

Tovább…

A Tamarix tetranda , Tamariska 3 m magas laza ágrendszerű bókoló cserje.

Levelei kis  pikkelyszerűek. Virágai a vesszőkön kis füzérekben április májusban nyílnak.

Napos helyre ültessük , talajban nem válogatós.

Jó várostűrő fajta ,és kitűnő sövényt is képezhetünk belőle.

tamariska, vagy tamariszkusz (Tamarix) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjéhez, ezen belül a tamariskafélék (Tamaricaceae) családjához tartozó nemzetség.

Gyors növekedésű, vékony vesszejű cserjék, apró, pikkelyszerű levelekkel. Idővel felkopaszodva alacsony, görbe törzsű fácskává is megnőhetnek. Díszük finom, fátyolszerű lombjuk és dús virágzásuk. A mérsékelt és a szubtrópusi égöv találkozásánál, száraz, homokos, köves vagy szikes területeken honosak (tengerparti szikesek, sós mocsarak, Közép-Ázsia szikes-homokos pusztaságai stb.). Igen fénykedvelők, de ettől eltekintve igénytelenek, minden talajon megélnek, még az erős sziken is. Ez utóbbi helyen gyökereik felveszik a sziksót, majd azt a levelek „kiizzadják”. Talajjavító hatást azért nem várhatunk tőlük, mert lehulló lombjuk sóban gazdagítja a feltalajt. Rendszeres nyírás mellett sövénynek is alkalmasak. A nálunk telepített fajok két nagyobb csoportba sorolhatók, a lombfakadás idején ill. nyáron nyíló tamariskák csoportjára. Az előbbi csoportba tartozó fajok nálunk a legfagytűrőbbek és legmagasabb termetűek, 3–5 méteres bokorrá, idővel pedig ferde törzsű kis fává is megnőnek. A tamariskák szaporítása fásdugványozással történik, mivel az átültetést nem viselik.